Vágyak. A napokban megnéztem az Élő Mátrix című filmet. Felvetik benne, hogy a szív mint önálló intelligenciával, mezővel rendelkező szerv, a fő irányítónk. Ő irányítja az agyat, s egész létezésünket. S ha belegondolok, ez megint csak azt erősíti meg bennem, hogy csak a szeretet, ami valós, működő, igazi.
Tehát ha lerajzoljuk egy vágyunkat, kitesszük ide-oda, hogy a szemünk elé kerüljön sokszor, mégsem válik valóra, csak telik az idő, s már százezerszer átgondoltuk, hogy mit nem csinálunk jól, miért nem működik. Akkor álljunk meg, és gondoljuk végig, hogy mivel szeretnénk mindezt elérni. Van-e ott középen valami olyan érzelmi többlet, amitől úgy érzem, hogy valóban megérdemlem vágyam megvalósulását? Konkrétabban: ha arra vágyom, hogy sok pénzem legyen pl, s azt rajzolom le, hogy áramlik a pénz hozzám innen onnan, ilyen-olyan sikerek érnek, de mégsem történik semmi, akkor át kell fogalmazni.
Le kell rajzolni a konkrét eredményt, ami a pénzt hozza, s amely olyan érzést vált ki belőlünk, hogy ezzel a tevékenységgel valami olyat teszek, amely bennem jóérzést kelt, mások javára válik stb. Mert a szív vezet, s ha ő rábólint, csak akkor teremtődik meg az adott gazdag pillanat. Akkor az elmében rögzül, s valósággá válik.
Vagy például vágyom egy kocsira: mit fogok vele csinálni, mi az, amivel szolgálok másokat, s a szívemnek, a szeretetenergiának ez tetszik? Keressük meg ezeket a gondolatokat, s hagyjuk, hogy jóérzéssel töltsenek el. Mert a mező akkor működésbe lendül, s vágyunk materializálódik a fizikai szinten, minél többször gondolunk a jóérzésre.
Képek: