A napokban fejeztem be Száraz György legújabb könyvét, amely a kristálykoponyákról szól. Ő is ír a vonzás törvényéről, de nem úgy, ahogy manapság divatos: bevonzhatsz bármit, csak rajtad áll, stílusban. Ő azt mondja, azt tudod bevonzani, amivel dolgod van, amit felvállaltál ebben a ciklusodban. Ezért teremts először elérhetőnek tűnő dolgokat, ne a legvadabb álmaidat akard egyből elérni. Lépésről lépésre haladj. S mivel a karma átírható, idővel, mégha nem is volt betervezve talán azt is eléred. Ha tényleg ezt akarod. Ha viszont nem, akkor felesleges erőködnöd. Pecséteket is tanít, konkrátan Mihály arkangyal energiáit megidéző pecsétről ír.
Erről eszembe jutott egy gyakorlat. Sokszor emlékeztetnek a lányom rajzai az Atlantiszi Angyalok könyvön megjelenített angyal hívó pecsétekre. Ha rajzol valamit a gyermek, ne szabjunk korlátot fantáziájának, mondjuk neki, angyalt hívtál? Ő úgyis tudni fogja, hogy igen vagy nem. S ki is javít minket, s majd rajzol olyat, ami tényleg egy hívó pecsét, s kérjük meg, hogy mutassa be nekünk a megidézettet. Hogy hívják, mit erősít, mit sugall neki? Mit üzen nekünk? Hogyan tudja mindezt a hétköznapjaiba beépíteni? Kérdezzük meg milyennek látja, ha behunyja a szemét? (Ha esetleg ijesztőnek, akkor kérjük meg, hogy távozzon, s kérjük meg a fényangyalokat, hogy segítsenek helyreállítani az egyensúlyt) S mit üzen nekünk? Miért jelent meg a világunkban? Mondanivalója van számunkra? Ha igen, kérjük meg, hogy tegye meg. Ha elmondta, köszönjük meg. Kérjük meg, hogy építse be mindezt a tudatalattijába, s ha bármikor szüksége van rá, megerősítésként elő tudja hívni. Ha az angyal szépnek látja őt, pedig ő éppen nem érzi magát szépnek, fogadja el, s tegye el magában, hiszen az angyal a maga teljességében látja, nem pedig belső, pillanatnyi rossz érzései által. Attól ő még szép és teljes, még ha nem is érzi abban a pillanatban. Kérjük meg, hogy engedje át magán az érzést, amit az angyal sugall neki. S ha már mosolyog, engedjük a fénylényt útjára.