“A bennünk lévő megerősítés és tagadás erejének egyensúlya. A mód, ahogyan eljutunk annak megértéséhez, hogy mit jelent az Igazság az igaz kegyelem összefüggésében.
Az igazság kártyája, Aura Soma tarot, www.dudus.hu
Megerősítés és tagadás. Igen, ez az. Húztam néhány kártyát (kattintottam) a dudus.hu honlapon, s mint mindig, most is közelebb vitt a bennem zajló vagy talán háborgó újabb gondolatsorhoz. Még mindig az interneten hirdetett utak foglalkoztatnak, a hírlevelek, hogy hogyan érjünk el biztos anyagi alapokat, gazdagságot, bőséget, s már egész jól bele is jöttem, de egyik nap kinőtt egy újabb burjánzó gondolat tudatalattim rejtett, sötét bugyraiból: vállalkozni, gyed után? Én? Hiszen, kicsi vagyok, meg Vuk vagyok, hogy is lennék már képes pont én rá?
Pedig higyjétek el, túl vagyok már ezerféle önfejlesztő könyvön, tanfolyamon, hírlevél becsületes végigolvasásán. S mégis jött.
Aztán jött dudus, s “megvígasztalt, jókat mondott” a kártyái által. Pedig még mindig képes vagyok megtagadni, amit eddig elértem, ha ostorozni akarom magam, mondhatnám persze, de nem, tudom, hogy egyre beljebb és beljebb jutok a megértés ösvényein, s végül, mikor észre sem veszem, egyszer csak célba érek. Megérkezem.
Állomások, akadályok, amelyek időnként megjelennek, s a képembe vigyorognak tagadóan, szinte hányingerem lesz lehúzó energiájuktól, de mégis továbbsiklok. Újabb útszakaszok következnek, s mikor egy újabb felüti a fejét, eszembe jut: nahát, mintha a továbblépés jóval könnyebben sikerült volna, mint eddig, vagy nem is én voltam, aki megélte, átélte, túlélte ezt?
Jaj, dehogyisnem. Hiszen jelen voltam. Jelen vagyok akkor is, mikor panaszkodni kezdek, kitör belőlem a mocsok áradat, s mikor a végére érek, bár megkönnyebbülök, kérdőjelek merülnek fel. Kellett ez, tényleg? Minek is panaszkodom? S legközelebb, egy másik barátot már jóval kevesebb negatív tapasztalással árasztok el. S persze haladok tovább utamon.
S bár továbbra is kicsit elveszettnek érzem magam, az egész vállakozósdi, felnőttesdi, rengeteg információval telített játékban, annyira nem csüggedek. Hiszen csak játék, ahogy minden az. Tapasztalós, transzformációs életjátszma Ha megtanulom a játékszabályokat, és gyakorolni kezdem, beindul a nyerési szakasz is. Mikor krupié voltam, sok-sok évvel ezelőtt, szinte mindig nyertem. De azt a háznak, a kaszinónak nyertem, nem magamnak. Most már magamnak játszom, de nem kaszinóban persze, és nem is szerencsejátékot.
Gyakorlat: keress egy játékot, amiben gyakran nyersz, vagy szerencsés vagy. Jó alkalom, társasjátékozni a gyerekkel, ha abban a korban van már pl. (Ha meg nem, emlékezz vissza egyre.)
Figyeld meg, hogy miket dobsz a dobókockával. Melyik kézzel dobsz nagyobbakat? Jegyezd meg azokat a pillanatokat, amikor pl. hatot dobsz, vagy olyan számot, amit szerettél volna. Engedd át magadon ezt a jóérzést, s mondd magadban, rögzít, hogy eszedbe jusson, amikor szükséged lehet rá. Hozd magaddal ezt az érzést abba a pillanatba, mikor ötleteket keresel, elakadást érzel, változtatni szeretnél. Éld át újra a pillanatot, majd engedd el. Aztán csak figyelj, mert bármikor bevillanhat az isteni szikra. Ha nem hagyod, hogy elborítsanak a kétség, s minden egyéb, lelket maró, negatív gondolat áramlatok. Ha azonban kitartóan próbálkoznak, merülj el többször, és mélyebben, azokban a bizonyos nyertes pillanatokban. Engedd, hogy lételemeddé váljon a jóérzés, mosoly, s kiegyensúlyozottság.
Kapcsolódó:
https://tudatos.gyermekvallas.hu/napi-tudatos/gyakorlat/egyensuly-vegtelen
Kép:
http://th06.deviantart.net/fs32/300W/f/2008/218/9/6/Calm_by_soulofautumn87.jpg