Nézzünk a mélyére bűntudatunknak. Miket mondtak nekünk, mikre tanítottak gyermekkorunkban, mik voltak az elvárások, amik miatt bűntudatunk lett. Minek kellett megfelelni? Ha nem ment, rosszul éreztük magunkat? Bántottak miatta? Vajon át akarjuk ezt adni-e a gyerekeinknek? Vajon fontosak az elvárások?

Kérdezzük meg magunkat: mitől van bűntudatom? Ami beugrik, azt újból kérdésként tegyük fel magunknak. Pl., ha azt a választ kapjuk, hogy fáradt vagyok. Akkor kérdezzük meg magunkat, hogy mitől vagyok fáradt, s így tovább. Ne gondolkodjunk a válaszon, csak hagyjuk, hogy beugorjon a válasz, s kérdezzünk tovább. Érdekes dolgok fognak kiderülni. Csinálhatjuk párban is, a másikunk teszi fel a kérdést a mi válaszunk alapján. Őszintén válaszoljunk, és spontán. Sokminden felszínre jön, s kioldódik így. Blokkok, gátlások, sebek oldódnak, gyógyulnak be így. Tudatossá tesszük, s ezáltal elengedjük. Csak merjük végigcsinálni, merjünk kérdezni.
S ami a legfontosabb, segítsünk a gyereknek, hogy minél kevesebb bűntudatot tároljon el a tudatalattijába. Figyeljünk oda az elvárásainkra. Azt nem mondom, hogy ne legyenek, mert valljuk be őszintén, mindenkinek vannak, akár csak az, hogy jól viselkedjen vagy, hogy jól tanuljon vagy ne verekedjen, stb, de tartsuk őket kordában, ne tegyünk fölösleges terhet a vállukra.
Az esti beszélgetések, vagy akár kis gyakorlatok tanítása, rendszeresítése pedig nála is kialakít egy rendet, megtanulja a dolgokat elhelyezni az életében. Nálunk például ő kérdezgeti gyakran: és még hol voltunk? Végig akarja pörgetni a napi eseményeket magától. Néhány bejegyzéssel korábban említettem a 2012 Van választásod című könyvet. Van benne egy ideillő gyakorlat: esténként tartsd a jobb kezed magad felé fordítva a koronacsakrádhoz, majd lassan vezesd végig a legalsó csakrádig, s mondd: minden, ami már nem szolgál, szeretlek, távozz a gyűjtőhelyre. most. Képzeljünk el egy helyet, ami befogadja ezt a fáradt energiát, a könyv írói egy köcsögöt javasolnak a kertben, erkélyen, de felajánlják a sajátjukat is, amelyen a kéznyomatuk van, s föld van benne, s amelyet hetente egyszer ők maguk energetikailag is megtisztítanak. Reggel is meg lehet csinálni a gyakorlatot, azzal a mondattal, hogy: minden ami az áloméletem során lerakódott, s már nem szolgál, szeretlek, távozzon a gyűjtőhelyre most. Ha sajátot választunk, ne felejtsük el időnként megtisztítani. Hogy hogyan, azt a fantáziátokra bízom:)