Kinga barátnőm (bővebb infó: magunkról oldal) kérdezte a minap, hogy két gyerek mellett mikor van időm írni, s egyáltalán hogy telik egy napom. Miután részletesen leírtam neki,  úgy kezdtem a következő napot, hogy elhatároztam írni fogom a teendőimet. Ezért nyitottam egy google dokumentumot, excel táblázatszerűt, s felírtam az aznapi dátumot.

Leírtam miket szeretnék, s mit kell csinálnom (pl. hazahozni a gyereket az oviból, ha az apja akkor már elment dolgozni). Azt is leírtam miket kell vennem. Máris átláthatóbbá vált, hogy a hónap elején tartott nagyobb bevásárlás miből is álljon. Kicsit naplószerű, de tételekben, s így jobban vissza tudom követni, hogy mikor mit csinálok. Tudjátok, kinek nincs esze, legyen notesze:).

Ha valami jó ötlet is beugrik, amivel foglalkozni akarok, azt is leírom, kiemelem, átláthatóvá teszem. Egyébként, akinek már szinte második otthona a gmail, és a google szolgáltatások, s még többet szeretne tudni róla, ajánlom Kéner Eszter guglisagok.hu oldalát, mert sok hasznos infót csöpögtet az arra éhezőknek. Amit még fontosnak tartok megjegyezni gyerek mellett az internetes dolgaimban, az intenzív jelenlét, s erre Vida Ági, a gazdagmami.hu szerzője hívta fel a figyelmem, őt is ajánlom szívből egyébként.

Tehát ha valamit csinálok, ne térjek ki e-mailt olvasni, stb. hanem csak arra koncentráljak. Például olyankor, amikor a gyerek alszik. Ha éppen írni kezdek, vigyem végig a gondolatsort, s ne térjek el másfelé, mert sokkal nehezebb egy izgő-mozgó, más szóval éber, aktív gyerek melett szellemi tevékenységet folytatni. Hangsúlyozom, nehezebb, de nem lehetetlen.
Nemtudom ti hogy vagytok vele, de szeretem az olyan napokat, amikor végére érek az aznapra kitűzött feladataimnak. S ha tervezem, energiát adok neki, koncentrálok rá, kialakul bennem egy rendszer, egyfajta rend, s ez egy idő után megjelenik kívül is, körülöttem. (Bár ez egyenlőre csak álom, amíg több ötév alatti pakolóművésszel oszom meg mindennapjaimat, de azért hiszek a csodákban). A lányomat szerencsére az oviban is szoktatják a rendrakásra, hogy visszategye a helyére a játékot, amivel játszott, bár itthon ez kevésbé megy neki, csak sokszoros nógatásra.

Időközben eltelt pár nap, s már most látom a leírt napi teendőim eredményét. Amiket felírtam magamnak, végigcsináltam, sőt még annál is többet, s mivel időközben hétvége lett, sok dolgot például a házi munkán belül megcsináltam előző nap, hogy következő nap például több időm maradjon az írásra. S egyre több sikerélményem van pedig csak három nap telt el.

Fontos, szerintem, s tegnap óta beleiktattam a napjaimba a gyakorlatias önfejlesztést is: nekem most a Kérd és megadatik című könyv a tanítómesterem. Ez abban is megnyilvánul, hogy amikor valami szorongást okozó gondolat eszembe ötlik, pl. a hitel, rezsi, aggódás a gyerek miatt, bármi, egyből átalakítom. Először elküldöm a vágyképembe, amit épp programozok, hogy bevonzzam, megvalósuljon, (a félelemnek az erejét, a tiszta energiát, s nem magát a félelmet) de ha még mindig érzem, elképzelem a pozitív végkifejletet, meg is érintem a tárgyakat gondolatban, hogy még valóságosabbnak érezzem, s feltöltekezem a megkönnyebbülés érzésével, ha például anyagi gondok rendezésével kapcsolatos a pozitív kép.

S persze kell a kreatív foglalkozás is: kis dekupázs, gipszöntés, horgolás, ilyenek. Ezek valahova mindig beleférnek, feltöltenek. S persze ezek mind azok az idők, amikor nem kell a gyereket ellátni, foglalkoztatni, etetni, fürdetni, altatni. De egy szó, mint száz, mondják, s szerintem igaz is, hogy mindenkinek arra van ideje, amire akarja, hogy ideje legyen.

Képek:

http://api.ning.com/files/gPsQ979shGKRakbLGrIPZ8vZ54fmHKqpYZ2z54rVUVZ3huJ6Jym*kSPz*AjmO*1QGKRI7mpJ5DHiFBx6ajaTUEDq0cW*5Bet/Time.jpg

http://www.psychologytoday.com/files/u45/time_travel.jpg