Kicsi fiam a bárányhimlő mellé, összeszedte az úgynevezett rota vírust is, úgyhogy szombat délelőtt, a László kórház fertőző osztályán kötöttünk ki. Bent tartották, még infúzióra is kötötték. Szerencsére, két nap múlva már mehettünk haza.
Eddig az hogy ügyelet, vagy kórház a gyerekkel, csak a rémálmaimban jutott eszembe. Szerencsére, eddig nem is volt rá szükség.
‘Kórházas, gyerekes, tudatos’ tovább…
“A méhem szent, és az életem is az.
A méhem a menny kapuja itt a földön,
és az életem is az.”
(Méh mantra, részlet a Szakrális Nő című könyvből)
Nagyon komoly tapasztalásokat szerezhetünk önmagunkról, ha elkezdjük végre értelmezni testünk üzeneteit, a lelkünk figyelmeztető szavát.
Sokféle női betegség létezik, s mindegyiknek az alapja, hogy valami a Férfi-Nő kapcsolatban megbillen, nincs egyensúly. Amikor egy nőnek az EGÉSZ-ség-e megbomlik, részekre szakad, elsősorban azt kell megnézni, hogy miért adott helyet a betegségnek? Mit hívott be önmagának, és miért? Ha komolyan elszánja magát, és utána ered saját magának, saját testének üzeneteit kezdi fürkészni, akkor ez biztos jele annak, hogy eddig nem élt tudatosan. Nem volt tudatos a nőiségére, anyaságára, a kapcsolataira, a partnereire.
Vágyak. A napokban megnéztem az Élő Mátrix című filmet. Felvetik benne, hogy a szív mint önálló inteligenciával, mezővel rendelkező szerv, a fő irányítónk. Ő írányítja az agyat, s egész létezésünket. S ha belegondolok, ez megint csak azt erősíti meg bennem, hogy csak a szeretet, ami valós, működő, igazi.
Tehát ha lerajzoljuk egy vágyunkat, kitesszük ide-oda, hogy a szemünk elé kerüljön sokszor, mégsem válik valóra, csak telik az idő, s már százezerszer átgondoltuk, hogy mit nem csinálunk jól, miért nem működik. Akkor álljunk meg, és gondoljuk végig, hogy mivel szeretnénk mindezt elérni. Van-e ott középen valami olyan érzelmi többlet, amitől úgy érzem, hogy valóban megérdemlem vágyam megvalósulását? Konkrétabban: ha arra vágyom, hogy sok pénzem legyen pl, s azt rajzolom le, hogy áramlik a pénz hozzám innen onnan, ilyen-olyan sikerek érnek, de mégsem történik semmi, akkor át kell fogalmazni.
Le kell rajzolni a konkrét eredményt, ami a pénzt hozza, s amely olyan érzést vált ki belőlünk, hogy ezzel a tevékenységgel valami olyat teszek, amely bennem jóérzést kelt, mások javára válik stb. Mert a szív vezet, s ha ő rábólint, csak akkor teremtődik meg az adott gazdag pillanat. Akkor az elmében rögzül, s valósággá válik.
Vagy például vágyom egy kocsira: mit fogok vele csinálni, mi az, amivel szolgálok másokat, s a szívemnek, a szeretetenergiának ez tetszik? Keressük meg ezeket a gondolatokat, s hagyjuk, hogy jóérzéssel töltsenek el. Mert a mező akkor működésbe lendül, s vágyunk materializálódik a fizikai szinten, minél többször gondolunk a jóérzésre.
Képek:
Áss le – egészen addig, ahol a fájdalmadat érzed.
Több nőt látok, fehér gyolcsruhában, hosszú, földet verdeső bő szoknyában, ahogy pirosló arccal állnak egy vonalban a szabad ég alatt. Mindnek ásó van a kezében, kemény fanyelű, fényesen villogó élű, sokat használt ásó. Elszánt arccal állnak egymás mellett, kicsi távolságot tartva egymástól, szemükben tükröződik az Ég kékje.
Hiába menekülünk, talán egy életen át is, feloldozást, megkönnyebbülést csak az jelenthet, ha oda megyünk, ahol a sérülés történt. Megszemléljük, amit látunk és érzünk, azt pedig elfogadjuk. Magunkba beengedjük teljesen, hogy ne kísértsen tovább, és így, ha a részünkké válhat, nem lesz ellenség többé. Megerősödünk általa.
Minden ember életében van amolyan „Csontváz a szekrényben” – vagyis olyan (akár eltitkolt) esemény, személy, érzések, amik köthetőek valami negatív tartalomhoz is, ami viszont bennünk van mindezzel kapcsolatban. Ezt váltja ki bennünk, ha meglátjuk azt a személyt pl., aki számunkra valami rossz, káros, fájdalmas dolgot cselekedett.
Van úgy, hogy csak jönnek a gondolatok, de nem állnak össze kerek egésszé, egy szösszenet itt, egy pillanat ott, amolyan röpke sóhajok és óhajok. Aztán mikor beindul a Merkaba kerék, a dimmenzióragyogás megváltozik, s minden a helyén van, pont jókor, pont jó időben, s ragyog, ragyog a fény, miközben én magam egy vagyok a mindenséggel, s végtelen vagyok. Feltölt a jóérzés, s mosolyognom kell mindenek felett. Hát ez vagyok én, ennyi vagyok. Nincs különbség, nincs semmi, dimmenzióragyogás, fénysugár vagyok. Egy a sok közül, s mindenkivel egy. Te is az vagy. Lásd a fényed:)
Isteni sugallat
Isteni sugallat. Ismeritek? A történet onnan indul, hogy van egy tinilány, akinek van két tesója, a bátyja autóbalesetben megsérül, és tolószékbe kerül, az öccse pedig amolyan magának való zseni, anyja tanár, apja rendőrfőnök. Eddig egy átlagos történetnek indul, csakhogy Joannak, így hívják, megjelenik Isten, egy jóképű középiskolás fiú személyében, s elkezd feladatokat osztogatni neki. Mert Joan, mint később kiderül, Jean D’Arc reinkarnációja, (bár ezt egyértelműen nem mondják ki, csak a film leírásából derül ki) s ezért láthatja Istent. Aztán persze nem tartja meg a sármos pasi külsőt, hanem a legkülönfélébb alakokban szólítja meg Joant, s adja a következő feladatot.
Merkaba. Nevezik fényszekérnek is. Miután használni kezdtem évekkel ezelőtt, sok helyzetből kimozdított már. Van úgy, hogy megrekedünk, elönt a rosszkedv, s nemtudjuk merre tovább, nincs kedvünk semmihez, s belenehezedünk az adott helyzetbe. Nos, ilyenkor jól jön a Merkaba. Ha magunk köré építjük, s beindítjuk, már ha van rá engedélyünk felsőbb énünktől, a dolgok változni kezdenek. Maguktól. ‘Dimmenzióváltás, fényjármű’ tovább…
Fényszekér. Földtudatból a Krisztustudatba. Szószerinti jelentése Mer – Fény, Ka – Lélek, Ba – Test. Részletesen itt olvashattok róla: http://soul.hu/konyvtar-merkaba
Gyerekeknek is megtanítható formában, versbe szedtem.
Loading ...
Legutóbbi hozzászólások