Az önbizalom felnőttkorban című cikkemre egyik kedves olvasóm olyan hosszú hozzászólást írt, kielemezve a világ, és az ország negatív történéseit, hogy több okból nem közölhetem: egyrészt a politikai felhang másrészt a hosszúsága miatt. Kedves hozzászólóm: kérlek indíts egy blogot, ott kifejtheted a véleményed hosszan, a nehéz gazdasági helyzetről, a különböző titkos partikról, csalókról stb. Ja, és mint újságíró kérlek ne csak az egyik politikai oldalnak hidd el minden szavát, hanem hallgasd meg a másik oldalt is, nézz utána az ő szemszögükből is, s azután alkoss véleményt.
Százféle út létezik, s mi magunk vagyunk, akik választhatunk közülük.
Sokféle női betegség létezik, s mindegyiknek az alapja, hogy valami a Férfi-Nő kapcsolatban megbillen, nincs egyensúly. Amikor egy nőnek az EGÉSZ-ség-e megbomlik, részekre szakad, elsősorban azt kell megnézni, hogy miért adott helyet a betegségnek? Mit hívott be önmagának, és miért? Ha komolyan elszánja magát, és utána ered saját magának, saját testének üzeneteit kezdi fürkészni, akkor ez biztos jele annak, hogy eddig nem élt tudatosan. Nem volt tudatos a nőiségére, anyaságára, a kapcsolataira, a partnereire.
Hiába menekülünk, talán egy életen át is, feloldozást, megkönnyebbülést csak az jelenthet, ha oda megyünk, ahol a sérülés történt. Megszemléljük, amit látunk és érzünk, azt pedig elfogadjuk. Magunkba beengedjük teljesen, hogy ne kísértsen tovább, és így, ha a részünkké válhat, nem lesz ellenség többé. Megerősödünk általa.
Legutóbbi hozzászólások